Sziasztok!

Nagyon szépen köszi a kommenteket:)Örülök, hogy olvassátok, de tényleg:)

Íme a folytatás:

2.rész

Másnap reggel viszonylag korán keltünk mindketten, bevallom azért eléggé izgultam ez miatt az egész miatt és mégis valami jó érzés is kavargott bennem, úgyhogy tulajdonképpen felemás érzésekkel álltam neki felöltözni.

- Mégis mit húzzak?Mibe kell lennie egy ilyen koordinátornak?-kiabáltam ki a szobámból Marie-nak

- Figyelj, csak húzz valami elegáns nadrágot meg valami felsőt, de neked amúgy is minden jól áll!-állt meg az ajtómban mosolyogva

- Köszi, sokat segítettél-vágtam egy grimaszt, majd belemerültem a szekrényembe. Nagy nehezen egy fekete vászon nadrágra és egy halvány lila felsőre esett a választásom, ami Marie szerint egyszerre volt visszafogottan elegáns és lenyűgöző, hát nem tudom. Hajamat félre tűztem, így a barna hajtincseim rásimulhattak a vállamra. Előhalásztam a magas sarkú cipőmet, majd 10 perc múlva indulásra készen állva vártam Marie-t, aki épp a slusszkulcsát kereste lázasan.

- Na, meg is van!Mehetünk!-léptünk ki az ajtón, amit gondosan bezártunk, majd a parkolóba felé vettük az irányt. Marie fekete Fiat-ja nem állt túl messze, így 5 perc múlva már a hotel felé vettük az irányt.

- Figyu, mi lesz ha szégyent hozok rád és a szállodára, ha mondjuk elszúrok valamit?-kérdeztem gondterhelt arccal

- Jajj, Sarah!Nyugi, nem lesz semmi baj!Ügyes csaj vagy, bízz magadba, oké?

- Jó, de…

- Nincs de, megtudod csinálni és kész!Már meg is érkeztünk-parkolt le a hotel mélygarázsába-Figyelj most mindketten veszünk egy mély levegőt és kiszállunk, oké?Mindjárt megérkeznek!

- Rendben-szívtam tele a tüdőmet oxigénnel, majd kinyitottam az autó ajtaját. Lassan sétáltam Marie-val a recepciós pult felé, ahol fogadni fogják majd a szereplőket. Marie mindenkinek bemutatott, én pedig mindenkivel kezet fogtam és mosolyogtam, mint az idióta. Ekkor megszólalt a barátnőm telefonja és tudtam itt az idő. Nem sokkal később hatalmas sikonyálás szűrődött be kintről, valószínű a tini lányok felfedezték kedvenceiket. Te jó ég, mekkora hangzavar! Pár másodperc múlva egy igen népes társaság lépett be az ajtón:

- Tehát tényleg megjöttek-gondoltam és éreztem, hogy remeg a lábam

- Gyere Sarah!Fogadjuk őket-kapta el a karomat a barátnőm, szabályosan vonszolni kezdett maga után

- Sok szeretettel köszöntöm Önöket nálunk!-hallottam Marie hangját

- Üdvözlöm, Juan Antonio Bayona vagyok, a rendező-nyújtott kezet egy középmagas, rövid fekete hajú férfi

- Marie Honey, a szálloda vezetője!-fogott kezet a férfival, én pedig csak csendben, dermedtem álltam. Hadd mutassam be Sarah Bright-ot!Ő lesz az akihez bármikor fordulhatnak, ha valamire szükségük van, vagy ha bármiféle probléma lépne fel-bökött oldalba, mire feleszméltem és magamra erőltetve egy mosolyt köszöntöttem őket én is:

- Nagyon örülök!Remélem nagy hasznukra válok majd!-hú, de gázul hangzott ez, de most már mindegy. Ekkor ránéztem egy eléggé borostás és baseball sapkás srácra, akit úgy tűnt remekül szórakoztatott az utolsó mondatom

- Köszönjük kisasszony, biztos vagyok benne, hogy remekül kifogunk jönni, azt mondják könnyű velünk dolgozni

- Minden bizonnyal!-feleltem és oldalra sandítottam, hogy lássam tényleg engem néz-e a baseball sapkás, vagy csak képzelődöm. De nem, a szemeink találkoztak és ő állta az én pillantásomat. Na ekkor döbbentem rá, hogy ő Robert Pattinson, így gyorsan el is kaptam a pillantásomat, nem vagyok valami hisztis tinédzser, hogy hasra vágjam magam, csak mert megláttam.

- Szerintem akkor menjünk is, és foglalják el a szobáikat, gondolom kimerültek!-javasolta Marie, bár lopva azt figyelte, hogy mit figyelek én.

- Igen, az jó lenne!-szólalt meg a rendező úr, azért ez vicces. A többieknek mintha nem lenne nyelvük, olyan némán álltak, kicsit bambán is talán. Gyorsan felvezettük őket a szobáikba, nekem legutoljára maradt Pattinson, neki volt a legtávolabb a szobája, így csöndben haladtunk a 666-os szoba felé.

- Miss Bright, lehetne egy kérésem?-hallottam egy mély, férfias hangot, így megfordultam, Robert volt az, te jó ég!Mondjuk csak ketten voltunk, de eddig csöndben tettük meg az utat

- Persze, azért vagyok, hogy segítsek-feleltem zavartan, jézusom mi a fene ütött belém? El ne ájuljak már, csak mert hozzám szólt!

- Szeretnék eljutni egy könyves boltba, minden feltűnés nélkül!Megoldható ez?

- Hát…-na most erre mit mondjak?- persze…-feleltem bizonytalanul

- Biztos?Nem akarok gondot okozni, de amint látom megfogtalak ezzel a kérdéssel. Remélem nem gond, ha tegeződünk, kissé unom már az állandó formalitásokat!-mondta szerényen-Amúgy Robert Pattinson vagyok!-mutatkozott be

- Semmi gond, én pedig Sarah Bright… Nos elintézem, hogy nyugodtan elmehess egy közeli könyvesboltba-ígértem, bár még fogalmam sem volt róla, ezt hogyan fogom tudni megcsinálni

- Rendben van, köszönöm!Azt már nem is merem kérni, hogy csatlakozz hozzám-nézett rám félénken-Nem igazán olvastam mostanában, így nem tudom milyen új és jó könyvek vannak most a boltokban, sok időt meg nem akarok erre vesztegetni…- most komolyan arra kér, hogy kísérjem el???Jézusom, csak ne veszítsem el a fejemet!Ő csak megkért egy szívességre, ami az alkalmi munka körömbe tartozik.

- Hm-nyögtem ki elsőre-végülis ha elenged a barátnőm, mármint a főnököm, akkor szívesen veled megyek, nekem is vennem kellene egy könyvet az egyetemre…

- Egyetem?Barátnő, aki a főnököd egyben?Biztos, hogy velem kell jönnöd és mesélned magadról, érdekes lány lehetsz…

- Nem tartom magamat érdekesnek, de meg is jöttünk-tártam ki előtte a szobája ajtaját-Elintézem a könyvesboltot…

- És el is kísérsz?-nézett velem farkasszemet

- Majd meglátjuk…Mikor szeretnél menni?-érdeklődtem meg az időpontot, nem ártana tudni, hogy mikor szándékozik nem felforgatni London utcáit a jelenlétével

- Hát, előbb felfrissítem magam és rögtön utána…Este lesz egy kis film nézésünk a stábbal, addigra szeretnék visszaérni, szóval 7 órára mindenképp itt kell lennem…

- Értem, nos meglátom mit tehetek, addig is kellemes órákat kívánok a szállodában!-jelentettem ki hivatalos hangnemben, ő mégiscsak a vendég, én pedig az alkalmi alkalmazott

- Köszönöm!Fél óra múlva feltudnál jönni és elmondani mit sikerült intézned?De kérlek kerüljük ezt a hivatalos hangnemet, oké?Kiráz tőle a hideg-mutatott a karjára, ami valóban libabőrös volt

- Rendben, fél óra és itt leszek, Mr…-akadtam meg- Robert-sétáltam el a liftig, majd beszálltam, ő pedig bement a szobájába