Sziasztok!

Ma úgy döntöttem berakok még egy részt, remélem örültök:)

4.rész

Miközben elindultam a hatodik emeletre, két dolgon járt az agyam. Az egyik amit Marie mondott, na persze ez teljeséggel ki van zárva, a másik pedig hogy mégis hogy a francba fogom én innen kicsempészni Robertet minden feltűnés nélkül. Ha másról nem, a szétszórt hajáról kapásból felismerik, de várjunk csak…Megvan!-kiáltottam fel a liftben, ami időközben megérkezett az emeletre. Felvillanyozva indultam a színész szobája felé, majd sietősen bekopogtam. Egy halk „igen” után benyitottam és nem tévedtem, a haja ezer felé állt és amint látom a borotvával sem randevúzott az elmúlt fél órában.

- Szia!Pontos vagy!-szólalt meg mosolyogva

- Hát igyekeztem…

- Örülök neki…Tudtál valamit intézni?-nézett rám reménnyel teli szemekkel

- Mondtam, hogy megoldom, mehetünk vásárolni!

- Ez most komoly?-ragyogtak fel a szemei kapásból, most akár dühös is lehetnék, amiért nem hitte, hogy eltudom ezt intézni, de inkább csak mosolyogtam rajta

- Persze, de ehhez szükséges pár dolog…

- Ne kímélj, bármit, csak hadd legyek egy kicsit simán Robert…

- Oké, akkor fésülködj meg!...Jah és használd a borotvát is, légy szíves!-vigyorodtam el

- Minek?!

- Ne akadékoskodj,csak csináld, de ha kérhetem, akkor gyorsan!

- Okés, te vagy a főnök, ha úgy gondolod, hogy így könnyebb…

- Nem gondolom, hanem tudom és igen, én vagyok a főnök!Na hajrá!-adtam ki a parancsot, mire ő mosolyogva bevonult a fürdőszobába, addig én helyet foglaltam az egyik kanapén. Magamban azonban hihetetlenül nevettem, mégiscsak abszurdnak tűnt a helyzet.

- Na, kész is vagyok!-lépett elém egy kinézetre ismeretlen férfi

- Hűha!-ennyit sikerült elsőre kinyögnöm, lenyűgöző mire nem képes egy fésű és egy borotva. A haja majdnem nyílegyenesre volt fésülve, az arca pedig simának és puhának tűnt.

- Ennyire szörnyű?

- Nem, rád se lehet ismerni és mi pont erre pályázunk…

- Ugye tudod, hogy még senki miatt nem csináltam ezt, mármint az átváltozást, leszámítva a rendezői utasítást?

- Nem miattam csináltad, hanem magad miatt-emlékeztettem, de azért meglepődtem a szavain- De szerintem ideje indulnunk!

- Okés, főnök-nevetett majd kiléptünk az ajtón

- Hé!Mit csinálsz?

- Hogy hogy mit?Felhúzom a napszemüvegemet!

- Szó se lehet róla, mármint erről a szemüvegről biztos!Kérem ide!-nyújtottam érte a tenyeremet, amibe ő egy szó nélkül belerakta

- Tessék!-vettem elő egy teljesen más fazonút-Ezt már felhúzhatod…

- Köszi!Valld be, hogy igazából emberek átalakításával foglalkozol!-mosolygott

- Nem, de nem rossz ötlet!Viszont most figyelj rám. Kint nagyon sokan várnak Robert Pattinsonra, a szexi vámpírra-hupsz-de te most nem ő vagy. Te egy egyszerű srác vagy, aki elhagyja éppen a szállodát, ahol megszáll…

- Okés, ez tetszik. Viszont javasolhatok valamit?

- Hallgatlak!-erre kíváncsi leszek, fura érzésem van

- Ha nem akarom, hogy elraboljanak mellőlem, akkor meg kell fognom a kezedet, tudod, mintha egy pár lennénk-jézusom!!!!!!!!!!

- Baj?-azt hiszem az arcomról leolvasta a hitetlenkedést

- Nem, de meglepődtem egy kicsit-vallottam be töredelmesen

- Tudom, láttam rajtad, na de akkor oda adod a kezedet?-nyúlt a kezem felé, én pedig oda nyújtottam neki.

Így hát kézen fogva indultunk ki az épületből….