Sziasztok!

A kommentekből ítélve vegyesen fogadtátok az elmúlt 2 rész eseményeit, aminek örültem:) Köszi!

Ma is rakok be egy új részt, ami eléggé nehezen született meg, szóval nem lett valami jó, szerintem:(
Folytatás fogalmam nincs mikorra várható, ez függ az érdeklődéstől is:)

Puszi!

13.rész

Egész éjjel beszélgettünk a szobámba, valamikor hajnal tájt aludhattunk el egymáshoz bújva. Robert nagyon sokat mesélt magáról és a családjáról, és én is elmeséltem neki dolgokat. Végtelenül hálás voltam Marie-nak, aki, amikor haza ért nem jött be hozzám, valószínű hallotta az idegen hangot és úgy döntött majd reggel kifaggat, nyilván értesült már rólam és Robról.
Reggel én ébredtem hamarabb, így kiosontam a konyhába, hogy feltegyek egy kávét főzni. Nem kis meglepetésemre Marie már ébren volt, pedig vasárnap lévén mindig később kellett bemennie a szállodába, most mégis a kávéját iszogatta, miközben az újságot olvasta.
- Úgy látom lecsúsztam a kávé főzésről-mosolyogtam-Jó reggelt!-huppantam le a barátnőmmel szembeni székre
- Neked is!Bocsi, hogy nem mentem be este, csak láttam egy idegen pár cipőt, nem akartam zavarni…-nézett fel az újságjából
- Hm..gondolom sejted, hogy kié lehet….
- Háát…Figyelj mondhatnám, hogy fogalmam nincs, de pontosan tudom, hogy Robert a cipő boldog tulajdonosa, több forrásból is…
- Igen, nyertél, tényleg az övé, de nem történt semmi komoly…Beszélgettünk…
- Ne kezdj magyarázkodni, nem akarlak számon kérni, amiért ő is itt aludt…
- Mindjárt gondoltam, viszont elmondod, hogy hogyan értetted, hogy több forrásból is tudod, hogy Rob és én?-álltam fel egy csészéért, majd töltöttem magamnak egy kis kávét.
- Először is Jess mesélte, hogy látott benneteket kézen fogva. Másodszor pedig tessék-nyújtotta felém az újságját, aminek a címlapján mi „díszelegtünk” a következő szöveggel:”Robert Pattinson szerelmes?!Hollywood szexi vámpírja úgy tűnik a valóságban is megtalálta a párját, aki legnagyobb meglepetésünkre nem a kolleganője, Kristen Stewart. A színészt tegnap egy ismeretlen hölgy társaságában kapták lencsevégre először egy parkban, majd pár óra múlva már kézen fogva látták távozni őket London egyik legelegánsabb hoteljéből. Nos úgy tűnik a Robsten elméleteknek ezennel tényleg vége, legalábbis egyelőre. „-fejeztem be a cikk felolvasását, épp amikor Robert megjelent a konyhában.
- Jó reggelt hölgyek!-vigyorgott ránk
- Jó reggelt Rob!-köszöntötte Marie-Nekem most mennem kell, sok a dolgom, beszélgessetek csak. Később beszélünk Sarah!-pattant fel a barátnőm olyan gyorsan, hogy mire észbe kaptam már csak az ajtó csapódását hallottam
- Csak nem rólunk olvasol?-ölelt át hátulról Rob
- De, egész normális a cikk, nézzd csak-adtam oda a kezébe, amit gyorsan átfutott
- Fogjuk rá, bár tartok tőle, hogy ez csak az egyik a sok közül…-engedett el, hogy leülhessen mellém
- Lehet-húztam meg a vállam…Minden esetre örülök, hogy nem tudnak rólam semmit…
- Nem akarlak elkeseríteni, de ez csak idő kérdése…
- Értem…Szóval ne is reménykedjek, hogy továbbra is ismeretlen hölgy maradok csak?
- Hát ne…
- Oké, majd csak túlélem… Van valami programod mára?
- Hihetetlen vagy-rázta meg mosolyogva a fejét
- Miért is?-néztem rá értetlenül
- Épp most közöltem veled, hogy nemsokára mindenki tudni fogja a nevedet, talán még az ovis jeledet is, te meg erre megkérdezed, hogy mi a programom…
- Azt hiszem előre szóltál, hogy ez lesz, ergó már tudatosult bennem. Ne aggódj miattam, oké?-fogtam meg a kezét- Sok mindent túléltem már, azokhoz képest semmi pár újságíró meg a hisztis tinédzserek tömege, hidd el…
- Sajnos vissza kell mennem a szállodába, délelőtt lesz egy próbánk, de utána szabad vagyok…-úgy látom felfogta, hogy nem kell féltenie engem
- Okés, akkor én meg tanulok délelőtt, rám fér…
- Rendben, én meg ahogy tudok, sietek és akkor az egész délutánunkat együtt tölthetjük-mosolygott rám ellenállhatatlanul
- Remek ötlet-adtam a szájára egy puszit, ennél azonban ő többet szeretett volna. Visszahúzta az arcomat és szenvedélyesen megcsókolt:
- Valahogy túl kell élnem a délelőttöt, nélküled…

Alig váltunk el Robbal, nem sokkal később csörgött a telefonom:
- Szia kicsim!
- Szia Rob!Mizu?
- Tudod megígértem, hogy együtt töltjük a délutánt…
- Igen…
- Ez sajna nem jön össze, este lesz egy promóciós rendezvény, amin kötelező megjelennem…
- Oh, értem-szomorodtam el-semmi baj, majd bepótoljuk…
- Nem, vagyis persze, hogy bepótoljuk majd, viszont arra szeretnélek megkérni, hogy gyere velem..
- Tessék?!-ezen most nagyon meglepődtem
- Persze, csak ha van kedved és szeretnél…Ezzel a rendezvénnyel reklámozzuk együtt a már elkészült filmet, valamint, amin majd elkezdünk dolgozni…
- Értem, de mit keresnék én ott?Nem vagyok szereplő..
- De hozzám tartozol és ez sokkal több, mint indok, hogy velem gyere. Kérlek!
- Hm..-most mégis mit csináljak?-Legyen, de mégis milyen este lesz ez?Puccos?
- Sajnos igen, öltönyben kell lennem…
- Jó, akkor én is elegánsan jelenek meg, mikor jössz értem?
- 6 körül jön értem a limuzin, utána valamikor hozzád megyek…
- Rendben van, addigra akkor elkészülök…
- Jól van, akkor este találkozunk és köszönöm!
- Este, szia!
- Szia!-ért véget a beszélgetésünk, ami tagadhatatlanul furára sikerült, mármint az én részemről. Elég nehezen fogtam illetve még most is csak fogogatom fel, hogy Robert ki is valójában és ez mivel jár. Félreértés ne essék, pontosan tudom, hogy mit akarok, Rob-ot, csak annyira hihetetlennek, már már abszurdnak tűnik az egész. 3 nappal ezelőtt még Sarah Bright voltam, egy egyszerű lány, hétköznapi élettel. Ma pedig ugyan ugyanaz a Sarah vagyok, de mégse. Ma már Robert Pattinson a párom, ami fel fogja forgatni az életemet, még akkor is, ha nekem teljesen mindegy, hogy kicsoda Ő. Nem akarom magamat áltatni azzal, hogy minden olyan lesz, mint eddig és ezt nem beképzeltségből teszem, hanem realitásból. Pontosan tudom, hogy ezentúl mekkora érdeklődést fogunk mi ketten kiváltani, ha bárhol megjelenünk együtt, mint például ma. Bevallom tartok ettől az estétől, tartok a médiától és Rob kollegáitól is, de legjobban magamtól. Félek attól, hogy hogyan fogom viselni mindazt, amit vele együtt fel kell vállalnom teherként. Viszont azt is tudom, hogy mindez édes teher, hisz együtt lehetünk és ennél többet nem is kérek. Lehet, hogy túl gyorsan történt minden és elkapkodtuk ezt a nyilvánosságot, de én mégis úgy érzem, helyesen döntöttünk. Lehet egy kapcsolat akármennyire szilárd, ha közben folyamatos hazugságban kell élni?-tanakodtam ezen, miközben elkezdetm keresgélni a szekrényembe az esti ruhám után. Miután nagy nehezen megtaláltam a bordó, nem túl kihívó pántos ruhámat és a hozzá illő fekete cipőmet, kényelmesen elhelyezkedtem az ágyamon és neki álltam egy nem túl izgalmas kötelező olvasmánynak. Dél körül kreáltam magamnak néhány szendvicset, majd ismét belemélyültem a könyvembe. Mire feleszméltem már 4 óra is elmúlt, így neki álltam készülődni. A hajamat egyszerűen kibontottam és kivasaltam, enyhe sminket is alkalmaztam, úgy éreztem, hogy megfelelek az eseménynek. 6 óra után pár perccel megszólalt a csengő….