1.rész

Az eső rendíthetetlenül hullott London utcáira, egy szokványos őszi nap volt ez. Éppen a kis bérelt lakásunkba tartottam haza az egyetemről. A nevem Sarah Bright, egy átlagos huszonéves fiatal vagyok a magam kis dolgaival. Harmadik évemet töltöm a Kingston Egyetem Történelem szakán, jelenleg ez köti le minden időmet és energiámat. Marie-vel, a legjobb barátnőmmel lakok egy kis lakásban, London egyik hangulatos negyedében. Marie és én már jó ideje elválaszthatatlan barátnők voltunk, szinte már testvérek, főleg, hogy én két évvel fiatalabb voltam.

- Szia Sarah!-köszöntött Marie, amint beléptem az otthonunkba

- Hello Marie!Csak nem főzöl?Farkaséhes vagyok!-dobtam le a táskámat az előszobába és megindultam a konyha felé, a hang és illatok irányába

- De, ülj le, mindjárt kész a lasagne!-mosolygott rám

- Oks, csak megmosom gyors a kezem, de addig is mesélj, mi volt ma a szállodában!- kértem, ugyanis Marie az egyik hotel vezetője volt

- Semmi extra, csendes napunk volt, hál’istennek!Még nem érkeztek meg a színészek…

- Bocsi, nem hallottam a végét-értem vissza-Kik nem érkeztek meg?

- A színészek. Valami előkészületei megbeszélést fognak tartani, csapatépítéssel egybekötve, tudod már meséltem. Az Eclipse előkészületei…

- Tényleg, valami rémlik. Bár nem értem két film után minek kell még csapatot építeni, a legtöbbjük már ismeri egymást-vettem elő a tányérokat és az evőeszközöket, miközben a barátnőm kiszedte a sütőből a frissen sült és igen ínycsiklandozónak tűnő lasagnét

- Na, mondjuk ezt én sem értem, de hát mindegy is. Nekünk csak jó, ha nálunk költik a stúdió pénzét…-vigyorgott Marie

- Igaz…

- Na de most mesélj te!Milyen napod volt?-váltott témát

- Hm, hát nem is tudom. Feldühített XIV.Lajos-mondtam teljesen komolyan

- De hiszen jó pár száz éve halott!-

- Hát igen, de a gondolatai megmaradtak, és ez dühít…-mosolyogtam, majd szedtem mindkettőnknek az ebédből. Marie telefonja megcsörrent, a hotelből keresték

- Mit csinálsz holnap?-kérdezte meg Marie, miután befejezte a beszélgetést

- Hát, szerencsére holnap nincs órám, tudod péntek lesz, de miért?

- Nincs kedved segíteni egy kicsit a szállodában?Holnap bolondok háza lesz, ha megjön a stáb…

- Hát figyelj, mit tudnék én segíteni neked?

- Például körbe vezethetnéd őket, most szóltak hogy Clara lebetegedett, más pedig nincs erre a posztra. Csak pár óráról lenne szó, amíg mindenkit eligazítasz, stb… Na?

- És erre én lennék a megfelelő ember?Ne érts félre, csak én navigáljam a nagy sztárokat??

- Miért ne?Benned amúgy is több élet van, mint Clara-ban és most kell a talpra esettséged, ráadásul sikító görcsöt se fogsz kapni, ha meglátod őket…

- Oké,ez igaz. Jól van, csak ne udvarolj már nekem, vállalom!

- Angyal vagy!

- Tudom-nevettem, csak nehogy megbánja ezt a döntését-gondoltam miközben elpakoltam az asztalról

- Klassz lesz, majd meglátod!Na de akkor most szerintem nézzünk valami filmet, olyan rég DVD-ztünk együtt..

- Okés, de mit?

- Húzzunk egyet a lemezekből, csak úgy találomra…

- Hajrá!-vettem elő a DVD készletünket-húzz egyet!

- Tessék-nyújtotta felém a kihúzott lemezt, mire én pukkadozni kezdtem a nevetéstől

- Hé, mi van?-nézett rám majd a lemezre is-ő is nevetni kezdett

- Attól féltél, hogy nem ismerem fel a szereplőket, igaz?Valld csak be!-magyaráztam, ugyanis barátnőmnek sikerült a Twilight-ba belehúznia

- Bocsi, lebuktam…-már folytak a könnyeink a nevetéstől

- Na akkor előtte letusolok, aztán megnézem kiket kell holnap pesztrálnom…

- Okés, addig elintézek egy-két telefont-mondta Marie, én pedig elmentem letusolni. Miután végeztem Marie is elment, addig én elpakoltam a konyhában, majd betettük a DVD-t és belemerültünk a filmbe.