24

Sziasztok!

El se hiszitek milyen boldogan olvastam a komijaitokat:D Mivel ilyen hamar túlléptétek a komment "limitet", így megérdemlitek az új részt, amit remélem ugyanilyen lelkesen fogtok fogadni, ugyanis most iszonyatosan kiváncsi vagyok a véleményeitekre, szóval csak bátran!:)

Jó olvasást!Puszi!

u.i.: A komikra igyekszem válaszolni:)

24.rész

Azonnal megfagyott a levegő, miután kimondtam a válaszomat. Rob egy pillanat alatt elengedett és mélyen a szemembe nézett:
- Miért nem?- kérdezte csalódottan, vagy inkább ingerülten?
- Nézd Rob, őszinte leszek hozzád, tudom, hogy az lehetek-kezdtem bele a mondandómba-Nekem ez túl gyors…-sóhajtottam
- És erre most jössz csak rá?-tette fel eléggé undok stílusban a kérdését, mire kissé megszeppentem
- Nem, vagyis igen, vagy jajj…Kicsit összezavarodtam-nyúltam a keze után, amit elhúzott előlem és inkább felállt, ami nem sok jóval kecsegtetett-Úgy értem, hogy ne érts félre, semmit sem bántam meg, de kicsit gyorsan történtek a dolgok…Kérlek érts meg! Egy héttel ezelőtt még szimplán Sarah voltam, senki nem akarta minden mozdulatomat megörökíteni, most meg a Te barátnőd vagyok, vagyis érdekessé váltam…-láttam, hogy szólni akar valamit, ezért gyorsan folytattam:- Várj, hadd mondjam végig! Szóval én nem szeretném, ha azt hinnék, hogy csak a hírnevedre pályázok…Tudom, hogy ez hülyén hangzik, de ha most elmegyek veled, akkor valljuk be talán még jogosan is állít majd penge élre a sajtó, mivel alig vagyunk együtt pár napja, de már nem először jelennék meg veled egy nyilvános rendezvényen…Értesz már?Nem szeretnék kirakat baba lenni….
- Én értelek-mondta, de akkor mégis miért néz rám olyan furcsán?-de előre figyelmeztettelek, hogy megfog változni az életed, ha összejövünk. Emlékszel? Semmit sem kényszerítettem rád, saját magad döntöttél úgy, hogy felvállalsz engem és mindent, ami velem együtt jár, vagy rosszul emlékszem?-végtelenül fagyosnak, ám egyben dühösnek is tűnt
- Jól emlékszel- szegtem le a fejemet-Ezt a mai napig így is gondolom….
- Igen?-nevetett fel keserűen-Akkor miért nem tudsz velem jönni?
- Még mindig nem érted?!-álltam most már én is fel
- A fenébe mégis mit, Sarah?!Azt, hogy egyik szavaddal ütöd a másikat?!Azt, hogy visszakozol a kapcsolatunkból??!Mit kellene értenem ezen kívül???!-most már kiabált, ami kicsit megrémisztett. Félre értés ne essék, nem változott vadállattá vagy ilyesmi, csak egyszerűen ilyennek, ilyen idegesnek még nem láttam. Ennyire érthetetlenül magyaráztam el neki a lényeget?
- Nagyon szépen kérlek, hogy ne kiabálj velem!-próbáltam csitítani, de eredménytelenül
- Már hogy az ördögbe ne kiabálnék, amikor hazudtál nekem?!
- Micsoda?!Rob, de hisz én nem hazudtam neked!-csattantam most már én is fel, van amit azért már én sem tűrök szó, jelen esetben inkább hang nélkül.
- Oh, dehogyisnem!Amikor azt mondtad, hogy nem érdekel semmi más, csak én!Az istenért Sarah, te hitegettél engem azzal, hogy kitartasz mellettem!És most, ahogy te is mondtad, pár nap együttlét után próbálsz kibújni minden eddigiből!
- Rob most ugye tudod, hogy nagyon igazságtalan vagy?!Én csak reálisan látom a dolgokat!
- Igen?Hát mindjárt gondolhattam volna, hisz te jársz kettőnk közül egyetemre…De tudod, már nem is az fáj, hogy nem akarsz velem jönni a Krétánál mindenképpen hidegebb Vancouverbe!
- Ezzel mégis mire célzol?!-ugye most nem arra gondol, hogy…?
- Gondolom oda sokkal szívesebben eljöttél volna velem, amit persze megértek…
- Esküszöm, te nem tudod, hogy miről beszélsz!Magasról teszek arra, hogy Kréta vagy Vancouver!-halkultam le, mert éppen megjelent az ajtóban a döbbent Marie
- Ne haragudjatok, nem akarok zavarni-kezdett kihátrálni a szobából-lemegyek inkább a boltba, gondolom üres a hűtő-magyarázta zavartan, majd már el is tűnt, mire feleszmélhettem volna
- Tudod mit Sarah?Legyen ahogy akarod!Maradj itt Londonban!-kapta fel a kabátját és elindult kifelé, de egy pillanatra visszafordult:
- Csalódtam benned Sarah Bright!- a nézése szinte marta az arcomat
- Én is benned Robert Pattinson!Soha nem hittem volna, hogy ilyeneket gondolsz rólam!De tudod mit?Talán jobb is, hogy az elején kiderültek a dolgok!
- Szerintem is!Na szia!-hagyott faképnél, jól becsapva maga mögött az ajtót.
Fájt, hogy így ért véget ez az egész, ami talán még el sem kezdődött igazán, de Robert szavai még jobban fájtak. Miért annyira nehéz felfogni, hogy nem akarom, hogy az oldalbordájának tartsanak engem?Miért nem ért meg engem is egy kicsit?-folytak le az első könnycseppek az arcomon, amikor ismét megjelent Marie az ajtóban, de amikor meglátott azonnal odaszaladt hozzám:
- Sarah, mégis mi történt? Min vesztetek össze ennyire csúnyán Robbal?-ölelt át óvóan
- Azon, hogy nem akarom elkísérni Vancouverbe…
- Öhm, várj, nem úgy volt, hogy Krétára mentek?
- De, csak előbb Kanadába kell utaznia valami promóciós rendezvény miatt, így elmarad a krétai út és azt hiszem..minden más is….- most már egyre erőteljesebben folytak a könnyeim
- Én egyikőtöket sem értem igazából!Mégis hogyan veszíthették el ennyire az önkontrolljaitokat, hogy így ordítoztatok egymással?
- Először ő akadt ki, aztán amikor a fejemhez vágta, hogy hazudtam neki, akkor már én is felhúztam magamat…
- Azt hiszem tudom, hogy mire értette, hogy hazudtál neki, de hidd el, hogy idővel rájön, hogy igazad volt, amiért nem mentél vele…
- Nem tudom Marie, hogy akarom-e egyáltalán, hogy rájöjjön erre… -ráztam meg a fejemet
- Akkor is Sarah!A harag rossz tanácsadó!Hidd el nekem, hogy bocsánatot fog kérni…
- De én nem a bocsánatkérésére vágyok, hanem arra, hogy megértse az érveimet. Nehéz egy egyszerű egyetemista lányból egyszercsak egy világhírű színész párjává lenni, akiért nők ezrei vagy talán milliói vannak oda!Tudom, hogy azt mondtam neki, hogy nem érdekel a média, de ez nem olyan egyszerű, mint gondoltam!
- Tudom, de most azt hiszem nem is ez a fő gond köztetek…
- Hanem micsoda?
- Az, hogy nagyon „csúnya” módon egymásba szeretettek, csak még egyikőtök sem mondta ki a másiknak! Rob ezért reagált így, mert a visszautasításodat úgy vette, mintha nem viszonoznád az érzéseit…Te pedig a meg nem értésével éreztél hasonlót, ennyi az egész. De szépen lenyugszotok és akkor minden rendben lesz…
- Jajj Marie!Remélem igazad van és nem úgy megy el, hogy haragban váltunk el egymástól-sóhajtottam egy jó mélyet